Bia.~
*Július 17,Vasárnap 11:20 am*
- Ébredj. Caroline. Hallod. Kelj már fel. OLYAN LUSTA VAGY KELJ MÁR KI AZ ÁGYADBÓL AZ ISTEN SZERELMÉRE! - ébresztett egy hang. Egy édes,aranyos,cuki hang. Ami egyenesen a frászt hozta rám én pedig a földre huppantam. Au. Mindegy. Köszönöm Kathrine-nek a fantasztikus ébresztést aki kivert reggel nyolckor az ágyból. Éljen éljen.
-Mi a frász bajod van?! Nem láttad hogy békésen alszok? - dünnyögtem.
- De. És 40 perc és ebéd. Nem alszod te azt át,szabad nap az oké,de nem hagyom hogy egész nap aludjál.
- Mi 40 perc? Mama 8:40-kor már végez az ebéddel?
- Milyen 8:40? 11:20 van te idióta. Szedd össze magadat. Át kell néznünk pár dalt. Egész nap lustálkodni akarsz?
- Hát.. azt terveztem. Felejtsd el. Na megyek. Még felkeltem Emmát is. - mosolyodott el gonoszul Kathrine és elhagyta a szobát.. amiben már totál egyedül voltam. Tehát nem nyolc óra van. Ilyen sokáig aludtam volna? Pedig megesküszöm hogy én hajnal 3-kor már aludtam. Lényegtelen. Összekapartam magamat a padlóról és az ablakhoz indultam hogy elhúzzam a sötétkék függönyt ami nem engedett be semmilyen fényt a szobába. Amint kihúztam a szürke felhők,forgalmas utca tárult elém,emberek esernyőt tartva sétálgattak a környéken. Csepergett. Milyen meglepő Londonban,hogy egyszer csak cseperegni majd szakadni kezdd az eső és 10 perc múlva eláll. Mindegy,úgy is azt terveztem hogy ma nem mozdulok ki a házból maximum a kertbe (persze ha már nem esik).
A szekrényhez botorkáltam (miért van a padlón rengeteg chipses zacskó és Coca Cola-s üveg?! Mit csináltam én?! Még túrórudis papír is?! Ez kész.) és kiválasztottam egy lenge félvállas pólót és egy rövidnadrágot. A fürdőszobában felöltöztem,kifésültem szőkésbarna hajamat amit felgumiztam lófarokba. Otthon style. Tökéletes. Éppen nyitottam ki a fürdőszoba ajtaját amikor Emma rontott be rajta duzzogva. Kathrine nem viccelt,tényleg felkeltette.
- Reggelt. - morogta.
- Felkeltett?
- Nem is akárhogyan! Magyarázott magyarázott magyarázott én meg átfordultam a másik oldalamra erre a takaróval együtt lerántott én meg a földre kerültem! Felkeltett! Nyáron! Vasárnap! Utálom ha felkeltenek! Nyáron meg pláne!
- Em,nyugi. Engem is felkeltett. És én meg magamtól estem le.
- Hah, Kathrine és a hangja.
- Ja. Na szedd össze magad utána kajolunk.
Magára hagytam Emmát a fürdőben és lekocogtam a lépcsőn. A konyhába mentem ahol már mindenki az asztalnál volt. Leültem egy székre és az asztalon kezdtem dobolni. Nagyi sürgött forgott,nagyapám még egy magazint olvasgatott,Olivia,Linette mobilon netezett,szerintem twittereztek,Kathrine az e-mailjeit csekkolta,Sam és Ariana valami idióta tinimagazint tesztjét töltögették (pali,milyen sztár illik hozzád meg mittomén') én pedig,csak ültem. Pár perccel később Emma is csatlakozott. Röviujjú Rolling Stone-s pólóban és egy fekete cicanadrágban volt a haját pedig állandóan kezével fésülte félre az arcából. Helyet foglalt,mama kirakta az ételt és neki láttunk az evésnek. Így jár az aki 11:20-kor kel és nem reggelizik és képes lenne kienni az egész hűtőt maradékot nem hagyva. Mert ugyanis mindent megettem,repetáztam,plusz nasit is kerestem amivel ebéd után a nappaliban lévő tvhez kuporodtam és valami idétlen sorozatot néztem. Hogy miért? Na az kérdéses miért nem néztem mást. Kezdődhet a délután. Miután meguntam az idétlen sorozatot az emeletre mentem,vissza a szobánkba ahol legnagyobb meglepetésemre..mindenki ott volt és netezett,olvasott,zenét hallgatott,telefonált. Elővettem a rajzfüzetemet és úgy gondoltam lerajzolom ezt a meghitt összeülést. Mindenki együtt,nagyiék házában,az ideiglenes szobánkba az ágyon ülve a földön feküdve.
- Carly,mitcsinálsz? - kiváncsiskodott Linette,felnézve egy pillantra laptopjából.
- Lerajzollak titeket.
- Minkeeeeeeeeet?! - csodálkozott Ariana.
- Már több százszor lerajzoltalak titeket,most lerajzolom ezt a meghitt "netezzünk egy szobában" gyűlést.
- Szürke lesz vagy színes?
- Ahogy alakul.
És művészkedtem. Rajzoltam,satíroztam,radíroztam,megint rajzoltam,radíroztam,húztam a ceruzám ide-oda,hegyeztem mert kitörtem a hegyét (ajh) Mikor már untam a nappaliban művészkedtem tovább mikor már úgy az alapja meg volt az egésznek. Persze mindenki a nappaliban volt. Mama az előszobában takarított,nagyapa meg a garázsban valamit a kocsival ügyködött. Meghitt,csapadékos,nyári délután nagyiéknál a legjobb barátaiddal. Ennél mi is lehetne jobb? Ha Adam és David is itt lenne akikről semmit se tudok mert Portugáliában vannak. És örülök ha küldenek néha sms-t,e-mailt,vagy facebookon egy üzenetet. Hiányolom őket. Nagyon. Suli óta Portugáliában vannak.. Annyira elmerültem a gondolataimban David és Adam hiányolásában,hogy rajzolni is elfelejtettem. Arra eszméltem fel hogy nagyi lengeti előttem a kezét.
- Mi az? - kérdeztem.
- Valami fiúk keresnek téged. Azt hiszem a Londoni barátaid. Hívd be őket nyugodtan,megyek segítek nagyapádnak. -mosolygott majd elment. Várjunk. Mi? Miféle barátok? Csak Luke van,de az azt se tudja hol van nagyiék háza?! Mi?! Hö?! Kérdően néztem a barátaimra akik nem tudták mivan ezért megrántották a vállukat és tovább hallgatták a zenét ami a tv-ből szólt. Félretettem a rajzfüzetemet,felálltam a kanapéról és kisétáltam az ajtóhoz. Kinyitottam,és.. és.. sokkot kaptam.
- Haliiiiiii! - mosolygott rám Zayn.. és Louis.
- Öhm. Hello. - intettem tök bénán. - Mit kerestek itt? Ó,már nem is esik?
- Erre jártunk,gondoltuk benézünk.. már ha persze nem baj és nem zavarunk.
- Nem,nem zavartok. Öhm. Gyertek be. - tessékeltem be az ajtón őket. - Vegyétek le a cipőtöket,pulcsikat itt aztán gyertek be a nappaliba.. Ugye nem tévedtek el?
Erre csak egy "ezt komolyan mondod" nézést kaptam,de mivel ezen nemtudtam nevetni mert sokkot kaptam gondoltam a nappali bejáratában adok pár jelet vagy valami olyasmit hogy "ITT VAN TOMLINSON MEG MALIK,NE NYÚLJATOK KI MERT IDÉTLENÜL NÉZTEK KI." Csak hogy ez nem jött össze,ugyan is senkinek sem esett le amit jeleztem,tátogtam,mutogattam (olyan bénák pont az 1D szólt és nem értették meg) és már ugráltam kínomban amikor belépett a két fiú.
- Te miért ugrálsz? - húzta fel a szemöldökét Louis.
- Öhm. Mozgáshiányom van. Menjetek be.
És akkor most következik az a rész amit tuti nem bírok ki nevetés nélkül. Mind a hat barátnőm felült. Vagy háromszor dörzsölték meg a szemüket biztosan ők vannak e bent a nappaliban. Utána Linette elejtette a telefonját,Ariana sokkot kapott becsukta a szemét és számolni kezdett,Olivia és Emma pedig próbálták leplezni hogy meglepődtek (nem ment nekik de mindegy) Kathrine pedig afféle "ezek mi a francot keresnek itt?" nézéssel üdvözölte őket majd tovább nyomkodta a telóját, Samet pedig nem nagyon érdekelte hogy mit keresnek itt, ő odajött üdvözölte őket,beszélgetni kezdett velük. Végre egy normális ember!
- Üljetek le,izé érezzétek otthon magatokat,meg ilyenek. - mondta nekik Sam, majd leültek a kanapéra. Sam igazán tudja hogyan kell egy vendéggel bánni. Örök hálám neki hogy átvette helyettem az egészet. Beszélt,magyarázott meg minden. A földön foglaltam helyet törökülésben. Visszavettem a rajzfüzetem és tovább készítgettem újabb remekművem. Ők elvannak így én is am is a legtöbb ember sokkot kapott. Miután kezdett feloldódni a hangulat mindannyian remekül elvoltak. Főleg még ismerkedtek velük,pláne Louval akiről nem sok mindent tudtunk eddig mármint úgy személy szerint. Linette mindent tudott róla az összes testvérétől kezdve a nem tudom milyen rokonokig. Elvoltak.
- Carly,milyen a kezed már? - mosolygott Zayn,olyan hihetetlenül aranyosan hogy.. mi?
- Grafit. Tenyeremtől könyökömig,grafit.
- Mutasd. Kész van már? Mióta dolgozol rajta?
- Kettő óta csinálom. Még nem teljesen, de tessék. - nyomtam a kezébe a füzetem ő pedig nagyokat pislogva meredt a lapra.
- Már 2,5 órája csinálod?
- Izé,igen. Szünetet is tartottam,meg nem olyan könnyű hat lányt lerajzolni úgy hogy már nem is emlékszem hogy ültek fent a szobában.
- Elképesztő. Ez.. wow. Lou figyu már! Lou! Louis! Tomlinson figyelj már ide! Tudom van itt 7 meseszép lány de most,inkább ezt nézd! - bökdöste Lout aki éppen a barátaimat szórakoztatta.
- Mi az? Aztaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa. Ezt te csináltad? - nézett hol rám hol a lapra.
- Igen. - éreztem hogy kezdd izzadni a tenyerem,és zavarban leszek. Sosem dicsértek ennyire agyba-főbe. Akik tudták hogy jó vagyok mindig mosolyogva bólintottak és nem volt kérdés kiteszik e az iskola folyosójára vagy nem. Ez azonban teljesen más. Barátaim mind tudja hogy jól rajzolok,sok munkám látták,de ennyire nekik egy képem se tetszett mint ahogyan őket ábrázoltam. Pedig ez csak egy hétköznapi rajz. Mindössze hat kamaszt ábrázol egy nyári esős napon akik netezéssel,zenehallgatással olvasással töltik ez az idejüket. Nem nagy cucc.
- Az én vagyok? Aki felfelé tartja az mp4-et és vigyorog felfele? - hajolt a kép fölé Ariana.
- Igen. Így voltál abban a percben amikor rajzolni kezdtem. A zene ütemére ráztad a fejedet.
- Hű.
- Beszéljétek csak ki a rajzomat elemezzétek keressétek meg önmagatokat. Hozok inni. Valami kérés?
- Narancsléééééé! - kiabálta Emma. Ühm. Narancslé mánia.
- Még valami?
- Mindegy. - legyintettek a többiek. Felálltam a földről és a konyha felé vettem az irányt. Kivettem 9 poharat kettőt megtöltöttem narancslével (nem csak Emma narancslé mániás hanem én is) A többiekét colaval töltöttem meg. Gondoltam kint maradok és megiszom nyugodtan,békésen egyedül a narancslevem a konyhába közben hallgatom a beszűrődő nevetéseket és beszólásokat mint pl. "Nekem mióta ilyen a hajam?" Tényleg ilyen kócos?"Na ne már hogy én ilyen idiótán viselkedem mikor zenét hallgatok! Mindig is ücsörgök közbe és énekelek nem mozgatom a fejem!" Menjetek alrébb,látni akarom magam a rajzon?" "Carly ezen meg hol a csudába van?"
- Ez kész. - jött ki Zayn röhögve Zayn majd felemelt egy colával teli poharat.
- Mi van?
- Téged keresnek a képen. Én mondtam nekik hogy saját magadat nem tudod lerajzolni de nem hittek nekem. Még Louis is téged keres.
- Idióták.
- Amúgy,tényleg klassz lett. Nem küldöd el a szüleidnek?
- Neeeeem,még a végén azt hiszik nem vesznek komolyan amiért ideküldtek és akkor kitör a háború.
- De csak anyud és közted,nem?
- De igen. Apu támogat az egészben. Sőt..ő indította el velem ezt az egészet. Mikor egy kiállításra vitt mikor mindössze hat éves voltam. Jó 11 éve annak.
- Egyébként klassz kis ház.
- Tudom,szeretek itt lenni. Itt mindig megtalálom a helyem. Nappali kanapé tv,esetleg egy rajzmappa. Klassz itt lenni,csak nagy a távolság.
- Honvágyad nincs egyáltalán?
- Mikor itt vagyok sosincs. Én itthon vagyok. Zayn. Segítenél ezeket bevinni? - mutattam a tálcára pakolt Coca Colával (és egy narancslével) teli poharakra.
- Természetesen. Egyébként csini homestyle. - kacsintott Zayn,majd felemelte a tálcát és kivitte. Ez nem volt furi. Hol már. Csak egy átlagosan unalmas rövidnadrágra és pólóra azt mondta csini ja meg erre a csapzottan összefogott hajra. A konyha ajtóban megálltam és azon gondolkodtam biztos be menjek e.. Louis miért fonja Linette vörös haját? Linette mindjárt megfullad a röhögéstől, Louis ne szórakoztasd miközben fonod a haját,így még inni sem tud! Barom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése